Kedves Anna.
Mostanában nagyon fura dolgokat álmodom és egyre akivabbak, a mostanit meg nem bírom kiverni a fejemből, folyamatosan jár a fejemben.
- 1900-sa évek elei ruhák, romos ház. Többedmagammal egy öreg elhagyatott udvarházba megyünk azzal a szándékkal, hogy ott szeretnénk letelepedni. A ház poros, koszos szürke rég elhagyatottnak tűnik. A felújítás közben rábukkanok egy oda nem illő épület ” szárnyra”
- egy befalazott szoba, mely ablaktalan-
A fal kibontása után egy serdülő leánygyermek szoba tárul elém az ágyon egy tizenéves lány holteste mumifikálódva, betakarva mintha csak békésen aludna.
Valahonnét mélyről érzem, hogy van, valami kapcsolat köztünk lázasan kutatom, már- már az őrület határán mikor hirtelen változik a kép.
-Folyamatosan felújítom, rendezem a házat, rendszeresen látogatom a szobát, majd az egyik nap egy fiatal gyönyörű szőke hosszú hajú smaragdzöld szemű gyerek sétál ki az előszobába mindkét lábán gézkötés, hosszú durvaszövésű bokáig érő hálóinget visel és mosolyog. Első látásra szerelem, de ez más inkább atyai olyan mintha a saját lányom lenne, valahol úgy is érzem, hogy Ő a lányom.
Előre is köszönöm válaszod:
Válasz: Kedves Samby!
Gondold végig, mi zajlott benned az álmaid idején! Mi járt a gondolataidban, az érzelmeid világában? Én megújulást, önvizsgálatot, önmegismerést szimatolok.
A ház általában való Énünket mutatja be. Állapota a belső világunk állapota. Talán rájöttél, hogy itt az ideje rendet rakni magadban, talán pontosan tudtad már legbelül, az álom idején, hogy mik azok a rögzülések, gondolatok, amelyektől meg kell válnod, és mik azok, amelyeket a múltból újra fel kell támasztanod, vissza kell fogadnod.
Szép, és gazdag lelkivilágot gondolok rólad. Különösen az álom idején, sok érzelmet, vidámságot, tapasztalást, rácsodálkozást az élet dolgaira, működésére. Gyakori visszautazást a múltba, ami által rádöbbensz a jelen miértjeire.
Szeretettel: Anna |
AJÁNLOM AZ OLDALT
