Na végre, sikerült. Mármint belépni. Szóval, kedves húgomasszony, én nem szoktam álmodni, de a rádióban halottam 1szer egy őrületet. Kérlek, kezeld úgy, mintha sajátom lenne!
Hosszú úton mentem, nem akart véget érni. A környezet, az útirány nem volt jellemző. Egyszer csak egy növényzet állta el utamat: csipkebokrok sűrű szövedéke, azok sövénye vetett véget a közlekedésnek. Bár nem láttam, de tudtam, hogy a sövény mögött nincsen semmi, de semmi. Ott vége van a világnak. Egyszer csak hangot hallottam, majd rögtön láttam is, töpörödött öregember ült a csipkebokrok tövében, és engem szólított:
-Na, fiam, te is felültél annak a butaságnak, hogy a föld gömbölyű?
Ezzel nagyjából vége is. Ennyire emlékszem, valamelyik kereskedelmi rádión hallottam, kétségbe ejtő szövegkörnyezetben. Igaz, az adatközlő még hozzátette, hogy ez az álom alapvető változást hozott az életében, teljesen megváltozott a gondolkodása, ez óta nem jár diszkóba, hanem keresi élete értelmét. No, magam értem, magam gondolkodása szerint a történetet, de kíváncsi vagyok, Te mit hozol ki belőle?
Pisti
Válasz: Szia Pisti!
Először is, az álom értelmezéséhez két dolgot kell figyelembe venni: az egyik, hogy mindenkinek személyes szimbólumrendszere van, a másik, és itt most talán a fontosabb, hogy nem mindegy, hogy egy álom milyen időminőségben talál ránk! És itt most nem úgy gondolok az időre, mint évre és napra például, hanem arra, hogy mikor milyen kozmikus hatások működnek, magyarán szólva, az ember maga is érzi olykor, hogy mikor minek van itt éppen az ideje az életében. Hát ez az álom, egy ilyen meghatározó időminőségben érkezhetett.
Az egyetemes szimbólumokból többet is találunk: az egyik az út, amit jár az illető, a saját életútja. Az út vége, ahogyan el van zárva, és mögötte már egy másik világ van - ez a túlvilágra, vagy magasabb szintre, más szférába való átlépés szimbóluma. Meglehet, az illető úgy érezte, hogy eddig nem a helyes úton jár, és ez nem vezet sehova, vagy legfeljebb a pusztulásba (semmibe) - egyik oldalon az élettel teli, buja, virágzó csipkebokor, a másikon a semmi. Szerencsére, megjelenik az idős öregember archetípusa, ami a bölcsesség szimbóluma (lehet egy szellemi vezetője is!). Ő az, aki átsegíti őt egy magasabb életminőségbe, tehát az álom idején az illető már tudta, mi a helyes, hogyan változtasson, hogyan újítsa meg életét, már birtokolja az ehhez szükséges bölcsességet.
Az, amit az öregember konkrétan kimondott, már személyes szimbólumot takar, ezt csak az álmodó ÉRZI hogy mit jelent számára, a jelen élethelyzetben.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
